Huh, hát eljött az idő, amikor már nem bírtam tovább a világhálón szereplés nélkül és arra gondoltam, hogy újra blogolni kezdek. Nem tudom pontosan mit is akarok,  de szerintem csak személyes dolgokról fogok firkálgatni nektek, mert nem vágyom túlzottan sok véleményre, s már most szólok, hogy csak azok olvassák a lapot, akik nem ítélkeznek, mivel egyáltalán nincs humorom a rossz megjegyzésekhez, kritikákhoz, illetve papolásokra sincs szükségem, hogy miként kellene intéznem a dolgaim.. Kezdem kicsit más szemmel látni a gp világát, s ezt talán le is írom egy másik bejegyzésben. Gondolom most felötlött benned a kérdés: Akkor mi a lóherének tértél vissza?! Kiönteni a szívem, leírni a problémáimat, talán akadnak akik elolvassák, de ha nem, az se gond.. Így kezdésnek arra gondoltam, hogy elmesélem mi történt velem az elmúlt egy-két hétben. Nyár végén összemelegedtem egy régi haverommal, s nagyjából négy napig jártunk, amikor kinyögte, hogy barátnője van, akinek a szemében most én vagyok a büdös kurva és hiába magyarázkodom: nekem már lőtek. Nem ő volt az első srác, akiben csalódnom kellett.. Gondolom páran még emlékeztek Mátéra, aki amikor megtudta, hogy nem csak az ellenkező nemhez vonzódom, rögtön el is hagyott. Már egyáltalán nem tudok megbízni senkiben és valószínű egyedül rohadok meg a panel szobában  porosodó karosszékemben egy szál cigarettával a kezemben, mert már megint kísértenek a csúnya gonosz démonjaim.. *Tapsvihar!!* Amúgy a csodálatos filmbe illő szerelmi életemen kívül, köszönöm kérdésed, jól vagyok. Fogalmazáskézségem egyre szarabb, a szemeim mindjárt kifolynak a helyükből, a gépem is szarakszik, én pedig elkaptam egy nyavalyás vírust, de legalább kipihenhetem magam! :D